2012. január 11., szerda
Különbözőek vagyunk mi emberek egy példával élve az arcfelismerő képesség valakinél rosszabb és van akinél jobb és létezik még egy kategória ami túljut egy ponton ,hogy már annyira a kifinomult,hogy mindenki hasonlít mindenkire egy idő után annyira telítődik,hogy elveszik az a nagy bázis amivel rendelkeztünk,visszajutunk a nem tudás létében.Megízlelve ezzel az örök körforgás!
Magunk is eldöntjük hogy oda valóak vagyunk e vagy sem vagy hogy enyém lehet e vagy sem és folytathatnánk......Miért van ez így mikor kevés az önbizalmunk és megálljt parancsol valami felettes érzés a kudarckerülés érzése az önbizalomhiány miatt...Mert sokszor számba vesszük hogy érdemes e befektetni egy adott dologba az energiát vagy sem.Ez mind szép és jó egy darabig míg felül nem emelkedik a szégyen érzése magunk számára és a kívülállók szemében is amiatt hogy sikeresek legyünk,mindenáron!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)